Kazah kalandok

Életünk az új helyen

Friss topikok

  • Anna Smith: Én is szeretek takarítani, de akkor nem, ha a lakás nagyon zsúfolt, sok időm megy el a pakolászáss... (2013.03.23. 19:21) Egy hónap
  • Tajtaluca: Na te csak halgass Kakibácsi, Zéti még blogot sem ír! (2012.12.01. 08:27) 1 év
  • Zsóka mama: Szia Lucikám! Igazi világutazó leszel lassan, számtalan új dologgal ismerkedhetsz meg. Nem beszé... (2012.06.13. 12:49) Almaty/Horgászat
  • Zsóka mama: Lucikám! A februári felsorolásból kimaradt, hogy tudsz integetni és tapsolni mikor beszélgetünk,... (2012.03.06. 09:42) Február
  • Tajtaluca: Zsóka mama! Már nem kell sokáig várnod a következőre, mert hamarosan rászánom magam, hogy időt sza... (2012.01.30. 10:10) A dobozaink

Címkék

Vasárnap 1. advent

2011.11.23. 20:42 - Tajtaluca

Itt Luca cica, az egyetlen forrásotok az atyraui család botránytalan életéhez. Ezt a TV-ből vettem, csak kicsit átköltöttem, lehet többen megismeritek honnan származik. Nálunk állandóan ez megy. Apa is ezt nézi, mert már minden mást megnézett. Elfogyott 4 évad Jim szerint a világ, 4 évad The Unit, 1 évad Cougar Town, 2 évad How I met your mother, továbbá Generation Kill, Strike back, The Defender, Kaliforgia és sokan mások. (Lassan pótolhatod a készletünket Vass Józsi bácsi!) Így elég jól, de főleg gyorsan telnek az esték. A napi 2-3 óra Skype is sokat lendít a dolgon, de azért néha már nyűglődök. Mondjuk nincs ember, aki ezt nem veszi észre, eléggé látványosan tudom ezt művelni.

Valóban ilyen gyorsan telik az idő. Vasárnap már az első gyertyát kell gyújtani az adventi koszorún. Bár még sosem volt részem benne, de anya meg apa már annyit mesélt erről a karácsonyról és minden hozzá tartozó szokásról, hogy már nagyon várom. Ők nagyon szeretik, biztos nekem is tetszeni fog. Itt ugyan, túlnyomó részt muzulmán országról lévén szó, nem csinálnak ekkora ügyet ebből, de azért lehet kapni egy - két helyen karácsonyi kellékeket. Otromba műfenyőket, meg olcsó kínai műanyag díszeket. Sőt izzósort is árultak az egyik áruházban. Egyféle kéket. De vehettünk volna mellé Sexy Santa jelmezt. Pár apróságot azért beszereztünk, hogy a lakás hangulatát kicsit feldobjuk. Többek között a már korábban említett Rudolfot. Valamint mécseseket, meg a hozzájuk tartozó tartókat, amiket anyáék olyan magasra helyeztek el, hogy esélyem sincs megkaparintani őket. Na nem baj, találok mást. Amit anyáék nagyon furcsállottak, hogy az itteni Mikulás ajándékok egyik oldalán mindig valami sárkány van. Lehet itt a sárkány jön a rossz gyerekekhez? Jobb lesz ügyelnem kicsit. Kinek hiányzik ide Süsü?

Sokat meséltek anyáék az otthoni adventi sokadalomról is. Nagyon jól hangzik, sokkal jobban, mint a karácsonyi falu elnevezés. Várom már, hogy kimenjünk a Széchenyi, a Dóm vagy a Kossuth térre egyet sétálni és melegedni a tábortűznél. Henyabácsi, majd viszünk gyufát!

Jó az amerikaiaknak, mert nekik karácsony előtt ott van a hálaadás, ami holnap esedékes. Az idén nekik így egy 4 napos hétvégéjük van. Meg két ilyen szép ünnep viszonylag közel egymáshoz. A hálaadásra pedig a Halloweennel hangolódnak. Tiszta ünnepdömping.

Az időjárás viszont pont hozzájárul a karácsonyi hangulathoz, mert most is szépen esik a hó. Csak az a baj, hogy még márciusban is hozzá fog járulni, amikor az ember lánya már a háta közepére sem kívánja a havat. Addigra már talán totyogni is fogok, anyáék viszont biztos rám tukmálnak majd valami randa csizmát, amiben még ők sem tudnának menni a 25-30 év tapasztalatukkal, nem hogy én. Apának viszont ideje lenne beszereznie ezt-azt az autóhoz. Mondjuk például jégkaparót, kis seprűt, jégoldót meg ilyesmit. De elsősorban téli ablakmosó folyadékot, mert a benne lévő víz nem annyira célravezető, amikor már az Ural is kezd befagyni.

Tegnap napközben karbantartás miatt elzárták a vizet. Ki is írták az ajtóra, de ezzel mi nem mentünk sokra, felkészületlenül ért bennünket. Ugyan csak pár óráról volt szó, de éppen eléggé kellemetlen volt. Estére viszont helyreállt a rend, és a megszokottnál jóval melegebb víz folyt a csapból. Ez meg is lepett bennünket, mert mire megtelt a kád, a fürdőszobába gyakorlatilag nem lehetett bemenni a gőztől. Ez nekem mondjuk tetszett, de anyáék gyorsan kiszellőztették inkább, és hűtöttek a vízen. Kértem anyáékat, hogy mutassanak egy vízsugarat, hadd próbáljam meg elkapni. Hát Julcsi unokatesóm, én megpróbáltam, de nekem sem sikerült. Két próbálkozás után nem is érdekelt tovább. Viszont próbáld ki, hogy a nyitott szádat odatartod. Na az tök jó. Egyrészt csiklandozza a nyelvem, másrészt iszok. Csupa haszon. Megfigyeltem azt is, hogy anyáék hogy isznak. Valami flakonból ittak vizet, amit én is ki akartam próbálni. Jó helyen, jó időben. Máskor tuti nem hagyták volna, semmit sem hagynak. De a kádban, épp jó kedvük volt, nem boríthattam le semmit... így zöld utat kapott a projekt. Először furcsa volt, az üveg száját teljesen bekaptam, és próbáltam a nyelvemmel visszalökdösni a vizet. Nem sikerült 100 %-osan, mert mégiscsak belefolyt a számba. Ugyan apa azt mondta, hogy szerinte a próbálkozásom után több folyadék volt a palackban, mint előtte, de ez nem igaz. És különben is. Folyadék? Víz, kérem szépen! Lehet kicsit nyálas lett, de az attól még víz.

Apát ma felhívták a költöztetők. Állítólag a kamion, ami a cuccainkat hozza ma megérkezett a városba. Ez önmagában nagyon jó hír, csak még nem iszunk előre a medve bőrére. Még le kell vámoltatni. Az apa által eladott áruk már több, mint három hete megérkeztek Houstonból, de még mindig csak a fele szabadult el a vámudvarból. Elképesztőek, apa szidja is őket nap, mint nap. Mindenesetre reméljük, hogy a mieink nem járnak így, és végre otthonosabban érezhetjük magunkat. Na meg a babakocsi. Végre megjön a babakocsim is, már alig vártam. He-he-he, jó vicc volt, mi? Azért jó lesz már kicsit több ruhából gazdálkodni, és a saját cuccainkkal körülvenni magunkat. Meg végre fel tudjuk tölteni a fényképezőnket, mert annak a töltője a többi ezernyi kábellel együtt érkezik. Tudtuk, hogy nem 1-2 nap a szállítás, de azért ennél kevesebbre gondoltunk.

A minap séta közben olyat láttunk, ami itt sem mindennapos. A folyóparton sétáltunk fölfelé, amikor észrevettünk egy kisfiút játszani egy homokpadon. Aztán kicsit távolabb láttunk egy nénit is, de csak közelebb érve láttuk, hogy az a szerencsétlen teremtés éppen mos. Lehozta a család cipőit kimosni a folyóra. Megjegyzem, hogy anyának legalább kétszer annyi cipője van (még így költözés után is), mint annak a családnak. Mire visszafele jöttünk már nem is voltak ott. Kicsit sajnáltuk szegényeket. Ilyet valószínűleg itt sem sűrűn látni, de alkalmanként Szegeden is el lehet csípni, csak nem a rakparton.

Csók, puszi, Luca cica.

X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X O X

A bejegyzés trackback címe:

https://tltkatcs.blog.hu/api/trackback/id/tr593406790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása