Az elmúlt hetekben nagyon elfoglaltak voltunk mindannyian. Anyát először is a szülinapomra, majd a mamáék fogadására való készülődés kötötte le teljesen. Ez alól apa sem húzhatta ki magát, akit emellett a kedves megrendelők is elláttak a kívánságaikkal. Most viszont megpróbálom pótolni elmaradásomat.
Először is el kell mesélnem, hogy a múltkori posztban említett terméket sikerült kisebb-nagyobb nehézségek árán kicserélni és működik is, de nem volt egyszerű, sőt a beállítása sem. A távirányítós kisautó is működik végre, olyannyira, hogy már anya is szeretne egyet magának. A környékbeli lurkók mindig a csodájára járnak.
A Malévos fennforgások miatt Zsóka mama nem ért ki a szülinapomra sajnos, csak másnapra, így a szülinapomat is hármasban ünnepeltük. Igaz apa hívott nekem pajtásokat, de sajnos nem tudtak eljönni, pedig mi nagyon készültünk a zsúrra. Volt díszítés, szendvicsek, üdítők és játékok, egyszóval minden, ami egy jó kis zsúrhoz szükséges. Anya meg is állapította, hogy most mi vagyunk a filmek szegény főszereplői, akiket megsajnál a néző, mert készülnek, de végül nem jön senki, és a kisgyerek egyedül játszik a játékokkal. Mindez persze őket sokkal jobban zavarta, mint engem. Én élveztem. Volt tortám is, bár a gyertyát nem sikerült elfújnom. Kaptam egy nagy doboz Duplo Legót, amiből állatkertet lehet összerakni. Örültem neki, de a kibontását élveztem a legjobban. Utána anyáék játszottak vele, amit ők építettek, azt én leromboltam. Vigasztalásul még apa kitalálta, hogy elvisz bennünket egy játszóházba. Egy bevásárlóközpontban van, ahol rengeteg gyerek és játék volt. Először meg voltam illetődve, de végül belejöttem. Elkaptam egy-két gyereket, akik vagy elmenekültek, vagy játszottak velem.
Este izgalommal feküdtünk le, mert hajnalban érkezett Zsóka mama. Anya már előkészített neki mindent, hogy ha megjön tudjon pihenni.
Apa hajnali 4-re ment elé a reptérre, így miután megérkeztek még bőven volt idő aludni egyet. Viszont én könyörtelenül ébresztettem mindenkit, amikor kialudtam magam, de ezt mama nem vette zokon. Először csak pislogtam, hirtelen nem értettem, hogy hogyan is kerül ide, hiszen a TV-ben szokott lenni, de azért nem ijedtem meg és hagytam magam megszeretgetni, aminek nagyon örült. Ezután nekiláttunk kipakolni a szajrét, amit hozott. Ő is felköszöntött, és megkaptam a szupi kis ruhácskáimat és a xylofont, amit azóta is előszeretettel használok nem rendeltetés szerűen.
Mama két hetet töltött itt, ami nagyon gyorsan elszaladt, mert nem unatkoztunk egy percet sem. Nem hagytam nekik. Az időjárás is nyáriasba fordult ez idő alatt, így jó nagyokat tudtunk sétálni, játszani. Közben megismerkedtünk Joanine-nal, akinek 2 lánya van, és itt laknak a szomszédban. Natasha 3 éves, míg Sophie 1,5. Mindkettőnek csudiszép fürtös haja van, amit nagyon szeretek húzgálni. Nagyon kedvesek és aranyosak, ráadásul sok hasznos dolgot tudott mondani anyának, mert ők már több, mint egy éve itt laknak. Felíratta anyát egy levelezőlistára és egy blogra, ahol a többi anyuka tájékoztatja egymást a különböző programokról és megszervezik az életüket. így jutottunk el Atyrau egyetlen katolikus templomának közösségi játszóházába, ahol sok hasonló cipőben járó gyermekkel és anyával, de sokszor dadával találkoztunk. Jó kis hely, megyünk minden hétfőn és pénteken.
Anyával voltunk az "Atyrau expat spouses - Newcommers Coffee"-n is, ahol szintén sok érdekes emberrel találkoztunk. Anya megismerkedett például Mandyvel, aki holland, de mandula szeme van. Neki is két gyereke van, a kisebbik lány, Emily és velem egyidős. Legközelebb már ők is jönnek a templomba.
Joaninék voltak nálunk húsvét hétfőn, jót játszottunk, aztán lementünk a játszótérre. A Pick téliszalámi nagyon ízlett nekik. Tehát túl vagyunk az első vendégeken is!
Nagyon jó, hogy végre másokkal is tudunk értekezni, mert én kifejetetten szeretek gyerekekkel lenni, de sokszor nem hagyják magukat. Anyán is azt látom, hogy örül neki, a kezdeti izgalmak ellenére. Nagyon izgult mikor mentünk a klubba. Azt mondta apának, hogy bedobta a cápák közzé. Persze ezen csak nevettünk, és ő is egyre jobban belejön.
Zsóka mama ezeknél végig jelen volt, szerencséjére pont az ő ittlétére estek ezek az első dolgok. Ez anyának is a szerencséje, mert például a klubba apa nem tudott menni, mert épp Aktauban volt, így a mamával mentünk, legalább nem egyedül.
A járás egyre jobban megy, bár felállni még nem tudok, és legalább egy kézzel kapaszkodnom kell menet közben, de lehetőség szerint már mindig csak sétálnék, sőt egyenesen szaladnék. Erre szükség is van, mert a nagyobb gyerekek mindig megpróbálnak meglógni, sőt a madarak is, de nem hagyom magam lerázni. Úgyhogy újra csak ímmel-ámmal használjuk a babakocsit, de már anyáék kezében sem maradok meg, hanem sétálok egyedül, aminek persze az ő derekuk nem annyira örül. De legalább pont most vannak itt a papáék, és váltásban tudnak hajlongani hozzám.
Hétvégén Dezső papáék is megérkeztek, szintén hajnalban, de egy picivel később, mint Zsóka mama, ezért ők már le sem feküdtek, megvárták míg felébredek. Volt nagy öröm és csodálkozás. A szombat volt a legjobb, amikor mindhárman egyszerre voltak itt, már csak Csaba papa hiányzott. Miután leleltáraztam az ő bőröndjeiket is, a nagy nehezen becsempészett szajrét, lementünk sétálni.
A sok túrórudi, szalámi, szalonna és egyéb cuccok miatt Dezső papának tejelni kellett a VÁMosoknak, akik konkrétan megkérdezték, hogy "pálinka?", mire papa mondta, hogy nincs. De ez nem érdekelte az emberünket, mutatta, hogy hol van a 10 dolláros az útlevélből, mire papa elvette, beletette, visszaadta, daszvidányia, dáváj. Ennyi, így most van mindenünk, olyanokat főzünk, mint otthon.
Zsóka mama viszont vasárnap hajnalban indult haza sajnos, pedig jó volt együtt törölgetni a port vele. Apa ismét hajnalban mehetett a reptérre, hogy mamát útnak indítsa. Este szerencsésen haza is érkezett, miután papa Bécsben összeszedte, és azt mondta, hogy otthon fázik. Nem csoda, hisz mire elutazott itt már 30 fok volt nap közben.
Az első 1-2 napot papa meg apa TV szereléssel töltötték, de nem sikerült megcsinálni, mert nagyobb tányérra van szükség ahhoz a műholdhoz. Elvileg jön majd egy guru, aki megcsinálja, amit már nagyon várunk. Jó lesz végre kis magyar TV-t is nézni néha.
Anya továbbra is törzsvásárlója a Nextnek, most is épp várunk egy küldeményt, amiben a korábban apának rendelt rövidnadrág helyett, ami végül papára lett jó, újabb nadrág várható.
